Palkovics László a ponthatárok kihirdetése után elmondta: a felvételt nyert hallgatók 76 százaléka államilag finanszírozott, 24 százaléka költségtérítéses képzésben kezdheti meg tanulmányait.
Az államtitkár a legnépszerűbb szakok között a pedagógusképzést említette, ahol 13-14 százalékkal volt magasabb a jelentkezés. Ezen belül kiemelkedett az óvodapedagógus és a kisgyermeknevelő pedagógus. Jelentős növekedés tapasztalható a gazdálkodástudomány területén, valamint az informatikai képzéseknél - közölte. Ezekre a képzésekre többen is nyertek felvételt - jelezte.
Az oktatási államtitkár kiemelte: úgy tűnik, hogy az elmúlt az időszakban azok a lépések, amelyek az informatikai szakmák népszerűsítését célozták, eredményesek voltak. Kiemelkedően sokan kerültek be informatikai szakokra.
Szólt arról is, hogy a duális képzésekre majdnem 10 ezer hallgató jelentkezett, ami lényegesen több mint az előző évben. A felvettek száma mintegy 7 ezer, ami azt jelenti, ők a vállalatok által felajánlott mintegy 3 ezer helyre jó eséllyel pályázik majd. Ezen területen növekedés volt a műszaki, a gazdálkodástudományi és az agrárterületen egyaránt, ahogy több hallgató lesz a természettudományos területen is - jelezte.
A felvi.hu honlapon megjelent ponthatárok szerint államilag finanszírozott nappali alapképzésben például a Budapesti Corvinus Egyetem gazdálkodás és menedzsment szakára 448, a magyar nyelvű nemzetközi gazdálkodás szakra 460 pont volt a határ. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen (BME) 370 pont kellett a felvételhez a mérnökinformatikus, 350 pedig a villamosmérnöki képzésre. Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen (ELTE) idén szükséges legmagasabb ponthatár 480 volt, ezt annak kellett elérnie, aki biológia-fizika szakos tanárnak kíván tanulni. Az ELTE-n a kommunikáció és médiatudomány szakon 456, a pszichológia szakon 446 pontra volt szükség. A Semmelweis Egyetemen az általános orvos szakon 441 pont volt a határ.
A győri Szent István Egyetemen gazdálkodás és menedzsment szakon 458 pontot, építészmérnöki szakon 305 pontot kellett elérni. A Debreceni Egyetemen az általános orvosi képzéshez 425, a jogászhoz 460 pontot kellett legalább elérni. A Pécsi Tudományegyetemen kommunikáció és médiatudományra 478, nemzetközi tanulmányokra 466 ponttal kerülhettek be a hallgatók. A Szegedi Tudományegyetemen jogász képzésen 465, nemzetközi tanulmányok szakon 467 pont volt a határ.
A Károli Gáspár Református Egyetemen pszichológia szakon 436 pontot, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen kommunikáció és médiatudomány szakon 479, nemzetközi tanulmányok szakon 470, pszichológia szakon 435, jogász szakon 460 pontot kellett elérni.
A ponthatárokat a felsőoktatási intézmények és az Oktatási Hivatal közreműködésével, az Emberi Erőforrások Minisztériumának jóváhagyásával határozták meg.
Az előző évhez hasonlóan az emberi erőforrások minisztere idén is 41 szakon előre meghatározta a magyar állami ösztöndíjas képzéshez szükséges ponthatárokat.
Az ELTE közleményben tudatta: ismét a legnépszerűbb felsőoktatási intézmény lett, 8278 hallgató kezdi meg tanulmányait az egyetemen szeptemberben, köztük több mint 1000 leendő tanító, valamint általános és középiskolai tanár; idén a tavalyinál is több elsőévest várnak. Az ELTE tájékoztatása szerint az egyetemen - ahová minden ötödik jelentkező beadta kérelmét - az elsősök 84 százaléka nappali tagozatos lesz, 77 százalékuk alap- és osztatlan képzésben vesz részt.
A BME-n ősszel 5240 hallgató kezdheti meg tanulmányait - közölte az intézmény. A Műegyetem képzéseire felvettek átlagpontszáma magas volt: állami ösztöndíjas képzési formában 415,2, önköltséges formában felvettekkel együtt 412,2 pont. Mesterképzésben több mint 1400-an kezdhetik meg ősszel tanulmányaikat az egyetemen, és jelentősen nőtt az angol nyelvű képzésben tanulók száma.
A Budapesti Corvinus Egyetem három karára az idei felvételi eljárásban 3295 jelentkezőt vettek fel - közölte az intézmény. Közülük 2293-an állami ösztöndíjasként, 1002-en pedig önköltséges hallgatóként kezdhetik meg tanulmányaikat szeptemberben. Ismertették: a 3295 hallgatóból 957-et mesterképzésre vettek föl, közülük 835-et állami ösztöndíjasként. Hangsúlyozták: a nappali alapképzésekre felvett hallgatók több mint 90 százalékának van legalább 400 pontja, a felvettek több mint fele pedig 450 pontot ért el vagy afelett teljesített.
Egy képzés ponthatárát az intézmény kapacitása mellett az befolyásolja, hogy hányan és milyen eredménnyel jelentkeztek oda. Minél több magas pontszámú jelentkező listáján szerepelt az adott szak az első helyen, annál magasabb volt ott a ponthatár.